Nem újkeletű törekvés a családban, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat. Engem nagyon aggasztanak a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések, a már most kiszámíthatlan folyamatok. Féltem a gyerekeimet, féltem a jövőjüket.

Most ez a műanyagmentes július kampány kapóra jött, hogy kicsit mélyebben belemenjünk a témába. Így a hónap végén vannak tanulságok, amiket le lehet vonni.

  1. Tervezés és tudatosság nélkül nem megy. Ha az ember csak úgy, éhesen, lista nélkül beszédül a boltba, mert nincs otthon kaja, akkor meg fog venni mindent, ami a kezeügyébe kerül, és ehetőnek tűnik. Az meg tuti, nem lesz plasticfree! Nálunk az a bevált módszer, hogy szombatra megírjuk a következő heti menüt, a menü alapján a bevásárlólsitát, és ezzel megyünk vásárolni. Persze, ehhez még hozzávesszük a kisétkezésekhez szükséges cuccokat, gyümölcsöt, ilyesmit.
  2. A boltban MINDEN (is) műanyagba van csomagolva! Legyen az bármilyen kis- vagy nagy üzlet, a csomagolóanyagok túlnyomó többsége előre ki van mérve, és az be van csomagolva valamilyen nejlonba. Ezek általában nem újrahasznosítható műanyagok ráadásul.
  3. Ha kevesebb szemetet akarok termelni, akkor változtatni kell a vásárlási szokásaimon. Mégpedig drasztikusan. Ez azt jelenti esetemben, hogy a bevált boltjaim helyett keresni kell olyat, ahol kimérve vásárolhatok meg lehetőleg mindent, amire szükségem van. Na, ez nagyon nehéz. Ez még plusz gondolkodást, tervezést jelent, mert nagyon nem kézenfekvő. Meg kell keresni az általam használt alapanyagok olyan alternatíváit, amit nem csomagoltak be előre. Nekem ez a legnagyobb gondom. Friss árut: hús, tojás, zöldség, gyümölcs tud jönni a piacról, oda én viszek szatyrot, miegyebet. Rizs, rizsliszt, apróságok jöhetnek kimérős boltból. De: sajt, vaj, tészta, wc papír, rizstej, puffasztott rizs… ezekre még nem találtam megfizethető, vagy élhető forrást.
  4. A csomagolásmentes boltok jó irány, de… sajnos van de. Akkor látnám értelmét, illetve akkor tartanám élhetőnek, ha minden harmadik sarkon lenne egy, és el tudnék sétálni, ha éppen kell. Plusz, nekem egy igazi szatócsbolt hiányzik, ahol meg tudok venni mindent. De így 2 gyerekkel, babakocsival buszoztam fél órát (igen, ki kellett próbálni), cipeltem le az alagsorba 20 lépcsőn a babakocsit gyerekestül+ a nagyobbikat biciklistül. Pár dolgot tudtam venni, de mivel gluténmentesen étkezünk, elég limitált volt számomra a választék. Vagy a gluténmetesség, vagy az ára miatt. (a gluténmentes tészta csilliárdkoba kerül) Gyönyörű bolt, szuper elképzelés, divatos, de nekem nem életszerű.
  5. Mindenki tud tenni valamit a változás érdekében. Kicsit maximalista vagyok, és azt gondoltam, hogy, na akkor most semmilyen műanyag nem lépi át a házunk küszöbét, és innentől teljesen plasztikfree lesz a Csikós család. Nem így lett. Vannak olyan dolgok, amikről egyszerűen le tudtunk mondani, pl a csirkemell sonka, ami persze műanyagba van csomagolva. Vannak olyan dolgok, amiből igyekeztem kevesebbet venni, és így is működtünk. Meg lehet nézni, hogy a háztartásban mi termeli a legtöbb szemetet, és van-e annak valami olyan alternatívája, ami sokkal kevésbé szemetel. Ezt bárki meg tudja csinálni.

Sikerült teljesen műanyagmentesíteni? Nem. A szemetünk viszont lényegesen kevesebb lett. A szelektív és a kommunális is. Kis odafigyeléssel mindenki változtathat. Először csak egy kicsit, aztán jön egyre több olyan ötlet, amivel kevesebb szemetet termelünk, és nyugodtabban alszunk.